A CLEANTEC higiéniai technológia gmbh általános üzleti feltételei, szállítási és fizetési feltételei
1. ÉRVÉNYESSÉG
1.1. Amennyiben kifejezetten másként nem állapodtak meg, a CLEANTEC hygiene technology gmbh - a továbbiakban: Eladó - alábbi „Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF)” az Eladó minden olyan jogügyletére vonatkoznak, amely a KSchG (osztrák fogyasztóvédelmi törvény) 1. §-a értelmében vállalkozókkal folytatott üzleti ügyletekben az Eladó áruszállítására, szállításaira és egyéb szolgáltatásaira vonatkozik. Különösen az ajánlataink és a megrendelések elfogadásának szerves részét is képezik. Az ettől eltérő feltételeket, különösen a vevő vásárlási feltételeit ezúton elutasítjuk. Általános Szerződési Feltételeink aktuális változata a www.cleantec.eu weboldalon érhető el.
1.2. Jogunkban áll bármikor, a fennmaradó rendelkezések érvényességétől függetlenül, részben vagy egészben módosítani ezeket az általános szerződési feltételeket, ha az egyes rendelkezések jogalapja törvények, rendeletek, egyéb normák vagy az ítélkezési gyakorlat következtében megváltozik. A konkrétan megjelölt szerződésmódosítások a Vevővel való közléstől számított 14 nap (fogyasztók esetében két hónap) elteltével válnak joghatályossá, kivéve, ha a Vevő írásbeli kifogása érkezik hozzánk, amely esetben a Vevő figyelmét az értesítésben felhívjuk a konkrét szerződésmódosítás tényére és arra, hogy a határidő letelte utáni hallgatása a módosításhoz való hozzájárulásnak minősül.
1.3. A vállalkozók közötti hosszú távú üzleti kapcsolat keretében a feltételek akkor is a szerződés részévé válnak, ha az eladó nem hivatkozott kifejezetten az egyes esetekben azok figyelembevételére; ez különösen a kiegészítő és ismételt megrendelésekre, kiegészítő ajánlatokra, pótalkatrész- és javításszállításokra is vonatkozik.
1.4. Kétség esetén a kereskedelmi feltételek értelmezésében az Incoterms legújabb változata az irányadó.
1.5. Amennyiben a jelen ÁSZF egyes rendelkezései érvénytelenek vagy utólagosan érvénytelenné válnak, ez nem érinti a többi rendelkezés érvényességét, és a felek vállalják, hogy az érvénytelen vagy utólagosan érvénytelenné vált rendelkezést olyan rendelkezéssel helyettesítik, amely jogilag megengedett és a lehető legközelebb áll az érvénytelen rendelkezés gazdasági céljához.
2. AJÁNLATOK ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS
2.1. Az Eladó katalógusaiban és értékesítési dokumentumaiban, valamint - hacsak nem nevezik kifejezetten kötelezőnek - az interneten található ajánlatok minden esetben nem kötelező érvényűek, azaz csak ajánlattételi felhívásként értelmezendők.
2.2. A megrendeléseket akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azokat az Eladó szöveges formában megerősíti, vagy a megrendelés kézhezvételét követően azonnal teljesíti. Az utóbbi esetben a szállítólevél vagy az áruszámla a megrendelés visszaigazolásának minősül. Az Ügyfél mindaddig kötve van a megrendeléséhez, amíg azt az Eladó el nem fogadja.
2.3. Ha a megrendelés elfogadása és a szállítás időpontja között az objektív áralap megváltozik, pl. a beszerzési árak kiigazítása, törvényi változások, hatósági rendeletek stb. miatt, az Eladó jogosult a megállapított árakat a megváltozott áralapnak megfelelően módosítani. Az árváltozás akkor lép hatályba, ha arról a vevőt írásban értesítik, és a vevő az értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül (fogyasztók esetében csak a szerződéskötéstől számított két hónap elteltével) írásban nem utasítja vissza.
2.4. Amennyiben az Eladó alkalmazottai szóbeli mellékmegállapodásokat kötnek vagy az írásbeli szerződésen túlmutató biztosítékokat adnak, ezeket az Eladónak minden esetben szöveges formában meg kell erősítenie ahhoz, hogy érvényesek legyenek.
2.5. Ha az Eladó a szerződés megkötését követően a Vevő hitelképességére/fizetési magatartására vonatkozó olyan tényekről, különösen a korábbi szállítások tekintetében fennálló fizetési késedelemről szerez tudomást, amelyek a kötelességtudó vállalkozói mérlegelés szerint arra utalnak, hogy a vételárkövetelés a Vevő teljesítési képességének vagy hajlandóságának hiánya miatt veszélybe kerül, az Eladót megilletik az ABGB 1052. § 2. mondata szerinti jogok. Az Eladó különösen jogosult arra, hogy ésszerű határidő kitűzését követően egyidejűleg a Vevőtől fizetést vagy megfelelő biztosítékokat követeljen, és a határidő megtagadása esetén vagy a határidő lejárta után elálljon a szerződéstől.
2.6. A Vevő gazdasági helyzetének jelentős romlása esetén, és különösen az osztrák reorganizációs törvény (URG) értelmében vett reorganizációs igény esetén az Eladó jogosult a Vevővel kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani.
3. ADATVÉDELEM
3.1. Az eladó a vevő személyes adatait (név, cím, e-mail cím, telefonszám, születési dátum, az ajánlat személyre szabásához szükséges személyes adatok) a megkötött szerződéses kapcsolatok lebonyolításához és belső értékelésekhez tárolja és használja fel. Az adatokat az ügyfélkapcsolatok fenntartásához is felhasználja, kivéve, ha a vevő a DSG 28. §-ának megfelelően tiltakozik ez ellen. Amennyiben szükséges és jogilag megengedett, a szerződéses adatokat a vevő hitelképességének ellenőrzése céljából harmadik félnek, különösen kereskedelmi hitelbiztosítóknak vagy hitelvédelmi szervezeteknek továbbítják.
3.2. Az eladó vállalja, hogy betartja az adattitokra vonatkozó rendelkezéseket (adatvédelmi törvény 6. §), és ezt a kötelezettséget átruházza alkalmazottaira. Ezen adatok feldolgozása a szerződés teljesítéséhez szükséges. Az adatok megadásának elmaradása esetén a szerződés teljesítése nem lehetséges. Az egyes gyártók szelektív forgalmazási rendszere alá tartozó termékeket tartalmazó megrendelések feldolgozása keretében rendszeresen szükséges a személyes adatok (név, cím, szállítási adatok) feldolgozása és továbbítása a megfelelő gyártónak vagy a gyártó által megbízott harmadik félnek.
3.3. Az adatokat az üzleti kapcsolat fennállása alatt és azon túl is tároljuk, amíg a törvényes megőrzési idők fennállnak, a szerződéses kapcsolatból jogi igények érvényesíthetők, vagy egyéb indokolt okok indokolják a további tárolást.
3.4. Az adatkezeléssel kapcsolatban a vevő számára a következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre minden esetben a törvényi rendelkezéseknek megfelelően: a rá vonatkozó adatokról való tájékoztatáshoz, a helyesbítéshez, törléshez vagy az adatkezelés korlátozásához, illetve az adatkezelés elleni tiltakozáshoz, az adathordozhatósághoz és a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog.
3.5. Az eladó adatvédelmi szabályzatának aktuális változata elérhető a www.cleantec.eu weboldalon.
4. KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK
4.1. Kiegészítő szolgáltatások, például tanácsadási és tervezési szolgáltatások nyújtása nem képezik a szerződés részét, kivéve, ha kifejezetten másként nem állapodtak meg. Ez különösen vonatkozik azokra a tanácsadási és tervezési szolgáltatásokra is, amelyeket a Vevő köteles harmadik félnek nyújtani. Az eladó által ebben az összefüggésben nyújtott bármely információ minden esetben nem kötelező érvényű.
5. SZÁLLÍTÁS, KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS, KÉSEDELEM ÉS KIVITELI SZABÁLYOK
5.1. Ha a megrendelés visszaigazolásában másként nem szerepel, a szállítás raktárról történő szállításban állapodunk meg.
5.2. Az Eladó által a szállítási határidőkre vagy szállítási időszakokra vonatkozóan megadott információk mindig csak hozzávetőlegesek. Az írásban megállapított szállítási határidők az előre nem látható akadályok, mint például vis maior, háború, zavargás, üzemzavarok és kizárások esetén érvényesek, beleértve az alvállalkozóinknál történteket is; továbbá a nyers- és segédanyagok szállításában bekövetkező késedelmek stb. esetén. Ilyen akadályok fennállása esetén az Eladó jogosult a szállítást az akadály időtartamával elhalasztani, vagy a szerződéstől részben vagy egészben elállni, kizárva minden kártérítési igényt. Ilyen esetekben a vevőnek nincs joga a szerződéstől való elállásra (nem vonatkozik a fogyasztókra). A szállítási határidő betartása megköveteli, hogy az ügyfél minden szükséges együttműködési cselekményt elvégezzen. A szállítási határidő betartottnak minősül, ha az áru a határidő lejártáig elhagyta a gyárat vagy a feladó raktárat, illetve ha a határidő lejártáig az árut feladásra késznek jelentették.
5.3. A kockázat az áru átadásakor száll át a Vevőre. Az áru kiszállítása vagy feladása esetén a kockázat akkor száll át a Vevőre, amikor az árut átadják a szállítmányozónak vagy fuvarozónak, de legkésőbb akkor, amikor az áru elhagyja az Eladó telephelyét, még akkor is, ha a kiszállítás az Eladó járműveivel történik. Ez akkor is érvényes, ha a szállítás egy harmadik fél üzlethelyiségéből történik (ún. drop shipment). Ez a rendelkezés a fogyasztókra annyiban vonatkozik, amennyiben a fogyasztó jelölte ki a fuvarozót.
5.4. A Vevő kifejezett kérésére és költségére az Eladó biztosítja az áru szállítását és tárolását.
5.5. Ha a feladás, a szállítás vagy az átvétel a Vevő kérésére vagy hibájából késik, az árut a Vevő költségére és kockázatára kell tárolni. Ebben az esetben a feladásra, szállításra vagy átvételre való készenlétről szóló értesítés a feladással, szállítással vagy átvétellel egyenértékűnek minősül. A kockázat abban az időpontban száll át a Vevőre, amikor a Vevő az elfogadással vagy a kötelezett késedelembe esik.
5.6. A részszállítások ésszerű mértékben megengedettek.
5.7. Az Eladó késedelem esetén csak a saját és a közreműködői hibájáért felel. Az előszállítók és alvállalkozók felelőssége csak az ABGB 1315 §-a szerinti kiválasztási hiba esetén áll fenn. Minden más tekintetben a 10. pont szerinti felelősségi rendelkezések (és korlátozások) alkalmazandók.
5.8. A Vevő szállítási késedelem esetén az Eladó kérésére köteles ésszerű határidőn belül nyilatkozni, hogy továbbra is ragaszkodik-e a szállításhoz, vagy a késedelem miatt eláll a szerződéstől.
5.9. Bizonyos áruk kivitele például jellegük, rendeltetésük vagy végső rendeltetési helyük miatt engedélyköteles lehet. A kivitel esetében a Vevő figyelmét felhívjuk a vonatkozó nemzeti és nemzetközi kiviteli szabályokra, például az Európai Unió exportellenőrzési rendeleteire.
5.10. A Vevőnek történő szállítások a külkereskedelmi jog nemzeti vagy nemzetközi szabályai, embargók vagy egyéb jogi tilalmak hatálya alá tartoznak.
6. CSOMAGOLÁS
6.1. Az Eladó fenntartja a jogot, hogy a csomagolást külön számlázza.
6.2. Az Eladó tulajdonát képező szállítótartályokért, amelyeket a Vevő kérésre ésszerű időn belül nem küld vissza az Eladónak, az Eladó jogosult 15,00 EUR/tartály átalánydíjat felszámítani, lemondva a szállítótartály tulajdonjogáról.
7. ÁRAK ÉS FIZETÉS
7.1. Az árak mindig ÁFA nélkül értendők. Különleges megrendelések és kis mennyiségű megrendelések esetén megfelelő feldolgozási díj kerül felszámításra. Az eladó kifejezetten fenntartja magának a jogot, hogy utánvételi díjat és szállítási költséget számítson fel. A kis megrendelések minimális értéke 100,00 EUR. Ezen összeg alatt az eladó jogosult 15,00 EUR pótdíjat felszámítani a felmerülő többletmunkáért.
7.2. Eltérő megállapodás hiányában a vételár az áru és a számla átvételekor azonnal, levonás nélkül esedékes. Ugyanez vonatkozik a javítási számlákra is. A beérkező fizetéseket mindig a legrégebbi számlával szemben kell elszámolni. Árengedmény nem adható, ha a vevő korábbi szállítások miatt fizetési hátralékkal rendelkezik. A nemesfém felárra vonatkozó árengedmények általában nem engedélyezettek. Az árengedményekre vagy halasztásokra vonatkozó megállapodásokhoz mindig az eladó írásbeli megerősítése szükséges, és azok bármikor felmondhatók (nem vonatkozik a fogyasztókra). A különleges árengedmények és bónuszok akkor esedékesek, amikor az adott elszámolási időszakra vonatkozó összes számla kifizetésre került.
7.3. Az eladó csak akkor fogad el fizetési számlán diszkontálható váltót, ha erről megfelelően megállapodtak. A váltókra és csekkekre szóló jóváírások a beváltással kapcsolatos költségekkel csökkentett átvétel ellenében kerülnek kiállításra azzal az értéknappal, amely napon az Eladó az ellenérték felett rendelkezni tud.
7.4. Fizetési késedelem esetén a vonatkozó törvényi rendelkezések (UGB 456. §) alkalmazandók, amelyek szerint a törvényes kamatláb jelenleg évi 9,2 százalékponttal haladja meg a jegybanki alapkamatot. A félév első naptári napján érvényes alapkamatláb az irányadó az adott félévre. Amennyiben az ügyfél fogyasztó, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamatot 5%-kal meghaladó mértékű kamatot kell felszámítani. A vevő késedelmes fizetése esetén az Eladó a törvényi rendelkezéseknek megfelelően jogosult továbbá 40,00 EUR átalányösszeget követelni az adóstól az esetleges behajtási költségek megtérítéseként (UGB 458. §); fogyasztók esetében az Eladó a követelésnek megfelelő összegű behajtási költségekre jogosult. Ezen túlmenően követelheti az ezen átalányösszeget meghaladó, a bírósági üldözéshez szükséges behajtási költségek megtérítését, amire az ABGB 1333. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
7.5. Az Eladó valamennyi követelése azonnali készpénzfizetésre válik esedékessé, függetlenül a korábban megállapított halasztástól, ha a Vevő nem tartja be a fizetési feltételeket, vagy olyan tények válnak ismertté, amelyek arra utalnak, hogy az Eladó követeléseit a Vevő fizetési képtelensége veszélyezteti. Ez utóbbi esetben az Eladó jogosult a további szállításokat az egyidejű fizetéstől vagy a megfelelő biztosítékok nyújtásától függővé tenni. 14 napot meghaladó fizetési késedelem vagy fizetésképtelenség esetén a nyújtott különleges árengedmények, kedvezmények és bónuszok érvényüket vesztik és törlődnek.
7.6. Ha a Vevő fizetési késedelembe esik, vagy nem váltja be a váltót az esedékesség napján, az Eladó előzetes figyelmeztetés után jogosult a ki nem fizetett árut visszakövetelni. A vevő köteles az árut visszaküldeni. Ebben az esetben az eladó az árut csak a fennmaradó vételár, beleértve a késedelmi kamatot és a behajtási költségeket is, megfizetésével egyidejűleg köteles a vevőnek visszaszolgáltatni. Az áru visszavétele e pont értelmében nem jelenti a szerződés felmondását. Az eladó meglévő elállási jogait ez a rendelkezés nem érinti.
7.7. Ha a Vevő fizetési késedelembe esik, az Eladónak jogában áll (a 7.8. pont szerinti visszavétel helyett), hogy sikertelen felszólítás után, két hét türelmi idő kitűzésével, saját belátása szerint elálljon a szerződéstől. Elállás esetén a Vevő köteles az Eladó tulajdonjogának fenntartása alatt álló árut (kivéve, ha azt megengedett módon továbbértékesítették) saját költségén haladéktalanul és megfelelő állapotban visszaszolgáltatni az Eladónak. Az Eladó további jogai és követelései, különösen a kártérítési igények, érintetlenül maradnak.
7.8. Vevő fizetési késedelme esetén az Eladó a beszedési felhatalmazást (8.6. pont) is visszavonhatja, és egyidejűleg követelheti a még nem teljesített szállítások kifizetését. A Vevő azonban ezt és a 7.8. pontban említett jogkövetkezményeket a fennálló kifizetések összegének megfelelő biztosíték nyújtásával elháríthatja.
7.9. A fizetés megtagadása vagy a kifizetések visszatartása kizárt, ha a Vevő a szerződés megkötésekor ismerte azt a hibát vagy egyéb kifogásolási okot, amelyen a fizetés elmaradása alapul. Ez akkor is érvényes, ha az súlyos gondatlanság következtében maradt ismeretlen számára, kivéve, ha az eladó garanciát vállalt a dolog minőségéért. Egyébként a fizetés visszatartása a hiba vagy egyéb kifogás miatt csak a csökkentett értéknek megfelelő mértékben lehetséges (nem vonatkozik a fogyasztókra).
7.10. A vevő általi beszámítás csak az eladó által elismert vagy jogerősen megállapított követelésekkel lehetséges, feltéve, hogy ezek jogilag összefüggnek a vevő felelősségével.
8. TULAJDONJOG FENNTARTÁSA
8.1. Az Eladó a vételár teljes kifizetéséig fenntartja az áru tulajdonjogát. Ha a vevő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, az eladó élhet a tulajdonjog-fenntartással. Ebben az esetben az Eladó jogosult a tulajdonát képező árut előzetes értesítés és a Vevő hozzájárulása nélkül, különösen bírósági végzés nélkül is átvenni és visszavenni, majd továbbértékesíteni vagy más módon felhasználni, fenntartva az Eladó valamennyi kártérítési jogát, beleértve a nem teljesítés, a késedelem és a visszaszállítás költségei miatti követeléseket is. Ebben az összefüggésben a Vevő kifejezetten lemond az Eladóval szemben a birtoklásba való beavatkozásból / mulasztásból és kártérítésből eredő követelésekről.
8.2. Ha a fenntartott árut a Vevő új ingósággá dolgozza fel, a feldolgozást az Eladó részére kell elvégezni; az új dolog az Eladó tulajdonába kerül. Nem az Eladó tulajdonát képező áruval együtt történő feldolgozás esetén az Eladó az új dologban a fenntartott áru és a többi áru értékének a feldolgozás időpontjában fennálló arányában szerez társtulajdont. Ha a fenntartott árut nem az Eladó tulajdonában lévő áruval egyesítik, keverik vagy összekeverik, az Eladó az ABGB 414 ff §-aiban foglalt törvényi rendelkezéseknek megfelelően válik társtulajdonossá. A Vevő az eladó tulajdonában vagy társtulajdonában lévő, a fenti feltételek értelmében szintén fenntartott árunak minősülő árukat térítésmentesen tárolja. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartás alá eső áruk értékét vesszük alapul, az megfelel az Eladó által az árukra kiállított bruttó számla összegének.
8.3. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartás alá eső árukat a Vevő továbbértékesíti, a Vevő ezennel a továbbértékesítésből eredő vételárköveteléseit az Eladóra engedményezi. Az engedményezést a Vevő üzleti könyveiben kellő nyilvánosságot biztosító könyvelési bejegyzésekkel láthatóvá kell tenni. A vevő köteles tájékoztatni azt a harmadik személyt, aki a lefoglalt áruhoz hozzáfér, vagy hozzá kíván férni, hogy az az eladó tulajdonát képezi. Az Eladó jogosult előzetes értesítés után ellenőrizni, hogy a könyvbejegyzések megtörténtek-e.
8.4. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartás alá eső árut a Vevő lényeges alkatrészként beépíti egy harmadik fél ingatlanába, épületébe, ipari vagy egyéb üzemébe, hajójába, épülő hajójába vagy légi járművébe, a Vevő ezennel engedményezi a harmadik féllel vagy az érintett féllel szemben keletkező engedményezhető díjazási igényeit a tulajdonjog-fenntartás alá eső áru értékének erejéig, valamennyi járulékos jogával együtt. A 8.3. pont 3-5. mondata megfelelően alkalmazandó.
8.5. A Vevő csak a rendes üzletmenet keretében és csak azzal a feltétellel jogosult és jogosult a tulajdonjog fenntartása alá tartozó árut továbbértékesíteni, felhasználni vagy beépíteni, hogy a 8.3. pont szerinti továbbértékesítésből eredő követelések ténylegesen átruházásra kerülnek az Eladóra. A Vevő nem jogosult a fenntartott árukkal más módon, különösen azok elzálogosításával vagy biztosítékként történő átruházásával rendelkezni.
8.6. Az Eladó felhatalmazza a Vevőt - visszavonásig - az engedményezett követeléseknek a vevőivel szembeni behajtására. Az Eladó csak akkor élhet saját behajtási felhatalmazásával, ha a Vevő nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, vagy ha azok teljesítése veszélyeztetve látszik (2.5. pont). Az Eladó kérésére a Vevő megnevezi az engedményezett követelések adósait, és értesíti őket az engedményezésről; az Eladó jogosult arra, hogy az engedményezésről maga értesítse az adósokat.
8.7. A Vevő köteles az Eladót ajánlott levélben (nem vonatkozik a fogyasztókra) haladéktalanul értesíteni a harmadik félnek a fenntartott árura vonatkozó követeléseiről vagy az engedményezett követelésekről, átadva a keresetlevelet vagy a kifogás benyújtásához szükséges dokumentumokat (EO 37. §). A Vevő felel az Eladóval szemben minden szükséges kiadásért, különösen a költségekért, amelyek az Eladónál az ilyen igényekkel szembeni védekezés során felmerülnek.
8.8. A tulajdonjog-fenntartás alá eső áruk továbbértékesítésének, használatának vagy beépítésének joga, illetve az engedményezett követelések behajtására vonatkozó felhatalmazás megszűnik, ha a Vevő felfüggeszti a fizetéseket és/vagy a Vevő vagyona ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújt be; a beszedési felhatalmazás csekk- vagy váltóproteszt esetén is megszűnik. A fizetésképtelenségi gondnok kötelező jogait ez nem érinti.
9. HIBAÜZENET, SZAVATOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG
9.1. Az eladó csak az ABGB 922. §-a értelmében vett lényeges hibákért felel az alábbiak szerint: A Vevő az áru átadását/átvételét követő ésszerű időn belül köteles az árut mennyiség és minőség szempontjából megvizsgálni. A hibákat legkésőbb a szállítástól/átvételtől számított 14 napon belül írásban kell jelezni az eladónak. A hibák időben történő bejelentésének elmulasztása a szavatossági igények, a magából a hibából eredő, illetve az áru hibátlanságával kapcsolatos tévedések miatti kártérítési igények elvesztését vonja maga után.
9.2. A hibák kijavítása a kockázatátadás helyén történik. Ha a Vevő hibát fedez fel az áruban, köteles a kifogásolt árut vagy annak mintáit a reklamáció kivizsgálása céljából az Eladó rendelkezésére bocsátani térítésmentesen, és ésszerű határidőn belül lehetővé tenni az Eladó számára a kifogásolt áru vizsgálatát. Elutasítás esetén a jótállás megszűnik. Amíg az Eladó nem fejezte be a vizsgálatot, a vevő nem rendelkezhet a kifogásolt áruval, azaz nem oszthatja fel, nem értékesítheti tovább és nem dolgozhatja fel. A bizonyítási teher megfordítása az ABGB 924. §-a szerint lemond.
9.3. Az eladó szavatossági kötelezettsége továbbá nem áll fenn, ha az árut nem rendeltetésszerűen használták, ha az üzemeltetési feltételeket nem tartották be, vagy ha a szükséges vagy a technika állása szerint szükséges karbantartási munkákat nem végezték el.
9.4. Jogos reklamáció esetén az Eladó jogosult a hiba jellegének és a Vevő jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározni az utólagos teljesítés módját (csere, javítás). Ha az utólagos teljesítés a Vevő által kitűzött ésszerű határidő és póthatáridő ellenére sikertelen vagy nem történik meg, a Vevő jogosult árleszállítást vagy - ha a hiba nem csupán csekély jelentőségű - a szerződéstől való elállást követelni, a 10. pont szerinti kártérítési igények sérelme nélkül.
9.5. A Vevőnek az utólagos teljesítés érdekében felmerült költségekre, különösen a szállítási, utazási, munka- és anyagköltségekre vonatkozó követelései a jótállás keretében kizártak.
9.6. Hacsak kifejezetten másként nem állapodtak meg, a jótállási idő ingóságok esetében egy év, ingatlanok esetében két év a szállítástól/átvételtől számítva.
9.7. Az ABGB (osztrák polgári törvénykönyv) 933b §-a szerinti visszkereseti igény csak akkor áll fenn, ha a fogyasztóvédelmi törvény értelmében fogyasztónak minősülő végfelhasználónak a vevővel szembeni igénye jogos volt, és csak a törvényes mértékig, de nem az eladóval nem egyeztetett jótállási megállapodásokra. Feltételezik továbbá, hogy a visszkereseti joggal rendelkező fél teljesíti saját kötelezettségeit, különösen a hibabejelentési kötelezettséget. A Vevő, aki vállalkozó, köteles a fogyasztónak minősülő végfelhasználónál bekövetkezett szavatossági esetről az Eladót haladéktalanul tájékoztatni.
9.8. A 9.1, 9.2, 9.5 és 9.6 pontok nem vonatkoznak a fogyasztókra. Amennyiben a fogyasztó hibát reklamál, az Eladó követelheti, hogy a reklamált árut a szállítási költségek megtérítése ellenében küldjék el neki. Ha a fogyasztó az eladóval való egyeztetés nélkül küldi el az árut, az eladó viseli a szállítás költségeit és kockázatát.
10. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGKORLÁTOZÁS
10.1. Az Eladó a törvényi rendelkezések szerint felel a vállalkozóknak okozott vagyoni kárért, ha a Vevő szándékosságon vagy kirívóan súlyos gondatlanságon alapuló kártérítési igényt érvényesít, ideértve a képviselői vagy közreműködői szándékosságát vagy kirívóan súlyos gondatlanságát is. Ez nem jelenti a bizonyítási teher megváltozását a vevő hátrányára. Nyilvánvalóan súlyos gondatlanság esetén a kártérítési kötelezettség a kárt okozó áru rendelési értékére korlátozódik.
10.2. Az Eladó nem felel a fogyasztóval szemben az enyhe gondatlanságból eredő vagyoni kárért.
10.3. Az élet, a testi épség vagy az egészség vétkes megsértéséért való felelősséget nem érinti. A termékfelelősségi törvény szerinti felelősség szintén érintetlenül marad, a vállalkozókkal szemben a PHG 12. § vagy az ABGB 896. § szerinti visszkereseti igények kizártak.
10.4. A vevő minden további kártérítési igénye, függetlenül a jogalaptól, kizárt (nem vonatkozik a fogyasztókra).
11. A TELJESÍTÉS HELYE, A JOGHATÓSÁG HELYE ÉS AZ ALKALMAZANDÓ JOG
11.1. A teljesítés helye az eladó székhelye.
11.2. A jelen Általános Szerződési Feltételek hatálya alá tartozó szerződésekből eredő vagy azokkal kapcsolatos jogvitákra Bécs városának illetékes bírósága az illetékes. Az Eladó azonban jogosult a Vevőt bármely más illetékes bíróság előtt is perelni.
11.3. A szerződő felek közötti kapcsolatokra az Osztrák Köztársaság joga irányadó, a nemzetközi magánjog kollíziós szabályainak és az ENSZ nemzetközi adásvételi szerződésekről szóló egyezményének kizárásával.